Bors

A borsot úgy ismerik, mint a fűszerek királyát. A fekete- és a fehérbors már az ókori idők óta használatos, míg a zöldbors csak a XX. század óta terjedt el. A feketebors Dél-India nyugati partjairól származik. Korábban a bors értéke az aranyéval volt megegyező. A középkorban a borsot fizetőeszközként is használták például a bérleti díj, adó vagy hozomány kifizetéséhez. Napjainkban a fűszer fő termővidéke India, de vannak borsültetvények Malajziában, Thaiföldön, Vietnamban, Kínában, Brazíliában és Madagaszkáron is.

A bors igen aromás, csípős és erős ízű fűszer. A fehérbors szintén nagyon csípős, de kissé más ízhatással rendelkezik. A zöldborsnak pedig kevésbé csípős, friss, enyhén gyümölcsös íze van.

A borsot szinte mindenhez használják az egész világon. A feketebors kiváló a marhahúshoz, különösképpen a steakhez. A fehérbors inkább fehér húsokhoz, halhoz, és világos színű szószokhoz használatos. Az egész zöldborsszemeket pácokhoz és mártásokhoz alkalmazzák, de gyakran használják chutney-k és savanyúságok készítéséhez is. Óvatos fűszerezés mellett az édességeknek, csokoládéknak különleges ízt kölcsönözhet.

Annak érdekében, hogy megőrizzük aromáit, a borsot frissen őröljük, vagy mozsárban törjük szét.